2010. szept. 24.

Sophie Kinsella - Tudsz titkot tartani!

Tavaly karácsonyra választottam magamnak. Emlékszem, már karácsony előtt megjött a rendelés és mivel a szüleim adták ajándékba "eldugtuk" a nagy napra. Azonban vizsgaidőszakban, a nagy tanulás közben úgy gondoltam nem ártana egy kis pihenés, így hát elővettem sunyiban még karácsony előtt  és gondoltam csak egy picit beleolvasok. Hát abból az lett, hogy egy napig nem tanultam, mert annyira kíváncsi voltam a történetre, jókat nevettem rajta. Úgy tettem le, hogy igen ez jó volt, végül is megérte megvenni, de akkor még valamit hiányoltam. Talán több romantikát?

Most majdnem egy év múlva ismét kedvet kaptam hozzá.
Néztem a Rúzs és New York részeit és ott egyik kedvenc szereplőim Victory Ford és a milliomos pasija, Joe Bennett. Ahányszor meglátom Joe-t, mindig eszembe jut Jack ebből a könyvből.
Egyikben Joe Victoryt szállíttatja hirtelen haza Japánból, elviszi Párizsba vacsorázni, elhozza neki Coco Chanel próbabáját. Kiüríti egy egyik szobáját, hogy élő zene mellett táncoljanak az üres teremben.
Jack azért ennyire nem esett túlzásba, de a rossz randi után lefizeti a buszsorfőrt, hogy a házuk előtt tegye ki Emmát. Elhozza a rózsaszín koktélt, amire a lány vágyott és egy kis utcai padon iszogatnak. Minden egyes titkára emlékszik, amit kikotyogott és sokatmondó pillantásokkal utalgat rájuk a megfelelő helyzetekben.
Persze mindketten elkövetnek egy-egy súlyos hibát, de a végére ahogy lenni szokott, minden megoldódik. A mese valóra válik és az átlagos lány megkapja álmai (milliomos) hercegét.

Szóval másodszori olvasás már semmilyen hiányérzet nem maradt bennem. Imádtam úgy ahogy van. Emma stílusa, ahogy mesél nagyon szórakoztató.
Nem éreztem felesleges oldalakat és csak Jemimát tudtam volna kinyírni az egész könyv során. Pedig néha a szülők is elég bután viselkedtek.

Sok helyen olvasom, hogy csak egy könnyed, laza sztori, semmi több. Hát nem tudom ez engem teljesen kielégített. Néha úgy vigyorogtam, hogy már majdnem fájt a szám. Néhány rázós résznél dobogott a szívem ezerrel, pedig tudtam, hogy mi lesz a vége.
Szóval igen laza, könnyed, semmi extra, de szerintem nagyon jó.

Nem minden Kinsella könyvet akarok elolvasni, de néhányat már kinéztem magamnak. Ha hasonló élményt kapok, már megérte.

5 pont

1 megjegyzés:

  1. Na tessék :o) Szombaton voltam könyvtárban, és megpihentem ennél a könyvnél de vacilálnom ellett, ugyanis már csak 1-et vehettem ki (vagy az, vagy egy Ward), és mivel nem emlékeztem, hogy bármit is olvastam volna róla, így a Ward-ot választottam.
    Pedig ezután a bejegyzés után, bár szeretem Ward-ot, de tuti ezt vettem volna ki.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...