2012. ápr. 13.

Richelle Mead - A szukkubusz dala

Georgina Kincaid 1.

Az Agave kiadó aztán igyekezett megalapozni a könyv iránti érdeklődést. Először is, a blogokon terjedt a szukkubusz híre, és a sokasodó történetek, információmorzsák sokak érdeklődését felkelthették. Időközben a borítóterv leváltásra került, és mint olvasóbarát kiadó a többség zúgolódása előtt meghajolva egy - szerintem is - sokkal tetszetősebb külalakkal örvendeztette meg a leendő olvasókat. Majd jött a megjelenés előtti ajándékzápor, ahol könyveket osztogatottak apróságokkal. Nem mellesleg Richelle Mead már néhány éve megvetette a lábát hazánkban és számos rajongót szerzett a Vámpírakadémia sorozat által. A VA után, ami köztudottan ifjúsági - bár kellemesen felnőttes szereplőkkel -, számomra az volt a kérdés, hogy mit tud nyújtani egy nem kifejezetten tiniknek íródott történetben.

Georgina Kincaid, a gyönyörű könyvesbolti eladónő látszólag mindennapi életet él Seattle-ben. Reggelente a macskájával játszik, napközben elbűvölően csacsog a vásárlókkal, este pedig táncórákat ad barátainak, vagy éppen valamelyik környékbeli banda koncertjén lóg. Legjobb barátai két vámpír és egy kisördög. Ja, igen, ő maga pedig szukkubusz. Férfifaló, alakváltó démon, aki áldozatai gyönyöre közben elszívja életerejüket, s lelküket a kárhozat felé taszítja. Nem ma kezdte a pályát, mintegy 1600 éve, 16 évesen adta el a lelkét a halhatatlanságért, azóta csábítja a hímnemű halandókat, főnökei legnagyobb megelégedésére.
A hangulatos estéket azonban egy gyilkos zavarja meg, aki a halhatatlanokat vette célba, és aki ráadásul szerelmes vallomásnak szánt levelekkel bombázza Georginát. Angyalok, démonok, vámpírok és más különös lények bukkannak fel, és bár a pokol és a mennyek harca folyamatos, az örökkévalóknak ez meg sem kottyan…

Azóta, hogy megtudtam, hogy Georgina egy könyvesbolti eladó, tehát könyvszerető és egyben szukkubusz nő, két variáció lebegett a képzeletemben. Egyrészt lehetne egy szende szűz karakterében tetszelgő démoni lény, aki vegavámpír, jelen esetben vega szukkubusz módjára magát önsanyargatásra kényszeríti, mivel nemes lelke nem tudja elviselni mivé lett. Vagy ezzel teljesen ellentétesen Ms. Kincaid egy profi callgirl megtestesítője, belevaló, vagány stílussal ötvözve, azonban civil életben profi színésznőként ölti magára egy szerény könyvesbolti eladó álcáját, mint fedő alteregót.
Mead az arany középutat választotta, hiszen Georgina Kincaid egy kiégett szukkubusz, aki az élvezetek hajszolását, az igazi kéjvágyó démoni oldalát már maga mögött hagyta, és kompromisszumot kötve kizárólag gazfickók által szolgálja a sötét oldalt és nyer életerőt. Mindennapjait magányban tölti és kerül mindenféle komoly kapcsolat, főleg ha az egy rendes fickó személyében kopogtatna az ajtaján. Azért annyira nem tért jó útra, hogy minden további nélkül ne bújna feltűnő és annál kurtább ruhákba, hogy az összes jelenlévő férfi fantáziáját piszkos gondolatokkal töltse meg, és ha az éhsége úgy kívánja, ne ülne kéjenc főnöke ölébe.
A lány azonban rendkívül szerethető, sokkal inkább emberi, magánya, hosszantartó bűntudata és beteljesületlen álmai által, mint démoni.
Leginkább az tetszett Georginában, hogy hiába látjuk jónak és emberinek, mégis még halandó korában is meg volt benne a bűnre való hajlam, egy kis rosszaság és most is minden további nélkül tud érzelemmentes szexbe bocsátkozni, miközben lelkében igazi romantikus érzések dúlnak más iránt. Se nem jó, se nem gonosz, a szürke váltakozó árnyalata. A sötét egy alattvalójaként így nem tűnik hamisnak, műnek. Szerintem a legigazibb, legjobban megírt részek a visszaemlékezései voltak, a múltja egy-egy szelete.

Jó volt látni, hogy az előzetesen begyűjtött információmorzsáim a szukkubuszokról visszaköszönnek a lapokról. Georgina a szukkubuszok azon példányát képviseli, aki Lilith, gyermeke, az alakváltást könnyűszerrel gyakorolja, bármilyen alakot képes felvenni, férfi, nő, állat miegymás, nem számít. Szerettem volna többet látni szarvacskákkal és démoni szárnyakkal, de sajnos be kellett érnem az egyszeri alkalommal, amit igen kurtán zavartunk le és kicsit kétségbe is estem, hogy Mead nem merte bevállalni a 18-as karikás jeleneteket. Azonban amikor mégis sor került egy-egy tényleges aktusra, akkor bizony az írónő sutba dobta a virágnyelvet és szánt néhány sort a szemléltetésre. Bár, ahhoz képest, hogy a választott lénye igen gyakorlott az ágyban és lételeme a szex és az erotika, a könyv viszonylag alacsony fokon izzót. Helyette azonban kaptunk csípős humort, lazaságot, számos sármos, kedves vagy épp kissé démoni szereplőt.

Sokan ácsingóznak Gergina kegyeiért, most pedig két teljesen különböző pasi kapja meg a főszerepet. Roman, a gyakorlott csábító és Seth Mortensen, főhősnőnk kedvenc írója. Seth szeret egy másik világban élni és legtöbbször csak álmodozik egy könnyed csevejről, a nyelve is csak e-mailezéskor ered meg. Már az első találkozásukat hatalmas, mindentudó vigyorral olvastam és alig vártam, hogy több időt töltsenek együtt. Ezzel szemben Roman remekül használja a sármját, lassan hízelgi magát egyre közelebb áldozatához és sosem adja fel. Én is nagyon élveztem a randiaikat, és biztos vagyok benne, hogy engem is az ágyába tudna csábítani. Azonban a kedves írónak se tudnék nemet mondani, hiszen annyira édes.
Lettek volna még érdekes karakterek, Jerome a fődémon és Carter, az ügyeletes angyal személyében, de úgy érzem belőlük olyan keveset kaptam, csak bízni tudok benne, hogy őket még jobban meg fogjuk ismerni az elkövetkező kötetekben, mert kíváncsi vagyok rájuk. Kedvelni már megkedveltem őket, de nekem ennyi még nem elég.

A szerelmi történet és a krimi szál versengett a főszerepért és felváltva meg is kapták. Egy ideig kicsit bántam, hogy élesen elválik a kettő, hiszen vagy a fiúk kerültek előtérbe és jöhettek a magánéleti dilemmák, vagy Georgina nyakába vette a várost és egyedül vagy társaságban kutatta a titokzatos zaklató és gyilkos kilétét, egyre jobban beleásva magát az angyalok és démonok világába. Nem vártam semmi hihetetlenül izgalmas krimit, hiszen tudtam, hogy nem ezzel a céllal íródott a könyv, így nem is okozott semmilyen bosszúságot, hogy a gonosz kiléte megsejthető, maga a nyomozás pedig igen lassan folydogáló. Ami viszont meglepett, hogy cseppet sem tudtam utálni az ügyeletes rosszfiút.

Már az első oldaltól ráhangolódtam a könyvre, mosolyogva olvastam és csak peregtek a lapok a kezemben. Sokkal nagyobb élvezetet nyújtott az olvasása, mint számítottam rá. Könnyed, szórakoztató olvasmánynak bizonyult, aminek gördülékenysége szerintem nem csak az írónőt illeti meg, hanem a fordítót, Török Krisztinát is, akinek munkáját már az Anita Blake kötetekben megszerettem.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

4,5 pont


Kiadó: Agave
Sorozat: Georgina Kincaid 1.
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 352

Ár: 2980 Ft
Egyedi értékelés: 4,7 pont
Forrás: saját példány (recenzió)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...