2012. nov. 29.

Pokoli csók

Kiadó: Gabo, 2012 
Oldalszám: 256
Ár: 2290 Ft
A novellákat alapvetően vérszegény olvasmányoknak tartom, többnyire úgy érzem, hogy a fél fogamra sem elegeket, viszont ha a kedvenc műfajaimban íródnak, akkor nehezen állok ellent nekik. A Pokoli csók már csak azért is vonzott, mert az öt szerző közül négytől már volt szerencsém teljes regényt, sőt mi több teljes sorozatot olvasni. Ami viszont meglepett, az a kiadó volt, hiszen számomra a Gabo teljes mértékben a (történelmi) romantikus vonalat képviseli, ezek a novellák pedig igencsak ifjúsági szinten mozognak, annak is inkább a fantasy területén. Viszont mindegy is, hiszen a könyvet már kiadták, a vámpírrajongók talán örültek is, én pedig így olvasás után kissé megkérdőjelezem, hogy volt-e értelme papírra nyomni a történeteket.

1. Richelle Mead - Napfény 

Eric Dragomir az érettségi után, kissé komor hangulatban készül kilépni a nagybetűs életbe. Egy tragédia emléke vetül rá, apja akarata vezeti a kikövezett úton, de a nagy döntések előtt még barátaival és barátnőjével épp egy buliba tart, ahol  találkozik egy lánnyal.

Szerintem nem hazudok, ha azt mondom, hogy Richelle Mead neve egyet jelent a Vámpírakadémiával, annak ellenére, hogy teremtett szukkubusza, Georgina Kincaid is hódít már egy ideje hazánkban. Ez a kötet is a VA világában játszódik, a sorozat előtti időkben, pontosabban egy generációval azelőtt. Eric Dragomir neve szerintem nem hangozhat ismeretlenül a rajongónak, és azonnali kíváncsiságot von maga után.
A novellák közül ezt tartom a legjobbnak. Jó volt, hiszen rövidsége ellenére teljesen kerekre sikeredett, volt benne romantika, akadt némi izgalom is. Kissé klisés, de legalább úgy éreztem, tényleg éreznek a szereplők.

4 pont

2. Alyson Noel - Kelts életre! 

Danika, a fiatal művész lány azon kiválasztottak egyike, akik lehetőséget kaptak, hogy Angliába utazva, egy gótikus kastélyban részt vegyenek egy művészeti kurzuson. Azonban úgy tűnik, hogy néhány szolgálót kivéve nem érkezett meg senki, de végül csak feltűnik egy srác.

Nem túl meglepő a történet, Danikáról nem lehetne elmondani, hogy túl okos lenne, és nehéz vakságát arra fogni, hogy művész lélek. Azonban erre a történetre tudnám mondani leginkább, hogy igazi hangulatot árasztott magából. Gótos, sötét, kis Dorian Gray érzés.
Nagyjából egy szinten áll az Evermore sorozat színvonalával, már amennyit az első kötet alapján meg tudom ítélni.

3 pont

3. Kristin Cast: Idefent 

Biztos nagyon művészien, benyomásokkal és absztrakt módon akarta az írónő az olvasó tudtára adni, hogy miről is szól a történet, viszont ha engem kérdeztek, akkor ez a néhány oldal csupán véletlenszerűen kiválasztott szavak kusza halmaza. Talán volt egy lány, talán volt két fiú, voltak vágyak, őrültség, téboly, bosszú. Viszont felmerül a kérdés, hogy lány volt és fiúk? Vagy állatok? Vagy bármi, amit akarsz? Hol? Hol van, mi Idefent és Odalent? Én nem tudom, számomra ennek nincs értelme.

0,25 pont

4. Kelley Armstrong - Vérmacska 

Egy fiatal, genetikailag módosított vámpír lány elrablása után felébredve két sráccal találja magát egy zárkában. Cél a menekülés.

Igaz, hogy Kelley Armstrongtól még csak a Sötét erő trilógia első kötetéhez, A szellemidézőhöz volt csak szerencsém, de az alapján is fel tudom fedezni a karakterbéli hasonlóságokat, még ha két különböző sztoriról van is szó. Nincs is ezzel baj, de ahogy Chloé és barátai, így Katjana és a két srác sem lett különösebben szimpatikus. Maga a történet pedig olyan, mintha egy teljes regény, sőt akár egy trilógia közepét kiragadtuk volna. Volt előzménye, amire akad néhány utalás, hogy ne tapogatózzunk olyan vakon, és érezhetően benne van a folytatás íze is.

3 pont

5. Francesca Lia Block - Lilith 

Volt egy fiatal fiú, aki álmaiban egy más bolygón élt, majd találkozott Lilith-tel, aki megváltoztatta…

A legrövidebb történet, alig húsz oldal, és hiába volt érhetőbb, mint Kristin Cast halandzsája, akkor sem látom semmi értelmét. Az írónőnek így nem igazán sikerült felkeltenie az érdeklődésem más történetei iránt. 

0,25 pont

1 megjegyzés:

  1. Igencsak megkésve de - arra az esetre ha, akár csak jómagam, tévednek még ide emberek a jövőben - a Kelley Armstrong novellához szeretnék hozzászólni egy picit:
    A magyar, angolul nem tudó/idegen nyelven olvasni nem szerető olvasók sajnos eléggé hátrányban vannak ha Kelley Armstrongról van szó, ugyanis az írásainak kb. tizede sincs meg a mi nyelvünkön. A fentebb említett antológiában megjelent történetről ez első dolog amit tudni érdemes az az, hogy igen, van neki előzménye. Ez a "Kat" címre hallgató novellácska (ezen a ponton időben ingyen letöltheti az írónő honlapjáról akit érdekel és tud angolul) és ebben ismerkednek meg az olvasók Katjana-val, valamint ez meséli el a leányzó vámpírrá alakulásának történetét. Mind a "Kat" és a "Hunting Kat" (utóbbi jelent meg, számomra igencsak "érdekes" módon "Vérmacska" címmel magyarul - komolyan, hogyan lett abból hogy "Vadászat Katra" az hogy "Vérmacska"?! O.o) egy "kiegészítés" a Darkest Powers&Darkness Rising sorozathoz. (Darkest Powers=Sötét erő trilógia; a Darkness Rising trilógia - ami számomra meglehetősen rejtélyes módon nincs magyarul - ennek a folytatása, és a kettő együtt alkot egy sorozatot.) A sorozaton belül a "Hunting Kat" a 0.4-es "rajtszámot" viseli, bár kronológiailag "A Leszámolás" után játszódik. Ezen felül pedig amit még érdemes lehet megjegyezni az az, hogy - bár ez nincsen a történetben konkrétan kimondva, de az írónő posztolta a tumblr blogján egy hozzászólásban - a kísérletek amiben a főszereplő gyerekként részt vett az a Valhalla volt, tehát ez áll az egész történet hátterében, ebbe szerezhetnek általa az olvasók némi bepillantást a "Kat"-ot és "Hunting Kat"-ot olvasva. (A Darkest Powers/Sötét erők az a Genesis [<-- angol név, elnézést, hogy nem jut eszembe a magyar] projektről és alanyairól szól, a Darkness Rising-nak a Phoenix [<--- "Főnix" ha volt róla szó a magyarul megjelent kötetekben és egyenesen fordították] áll a középpontjában, ezeken felül pedig még említés van téve az "Icarus" és "Thunderbird" kísérletekre a sorozatban, de arról már nem szól a fáma ezek mik akarnak lenni.)
    Szóval igen, a Pokoli Csókban megjelent Kelley Armstrong novella semmiképpen sem egymagában áll, és ahhoz hogy az ember normálisan tisztában legyen vele mi a szösz is folyik benne, nem árt az előzménye és/vagy legalább a Sötét erők trilógia elolvasása.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...