Rachel Gibson - Jane vékony jégen táncol

Hokisok 2.

Kezdjük az azonnal észrevehető dolgokkal. Számomra tetszetős és rendkívül hívogató borítóhoz párosul egy szerintem igencsak ötletes cím. Viszont ha a könyvet az éléről nézzük, akkor azzal szembesülünk, hogy roppant vékony. Ez adhat némi aggodalomra okot, hiszen csak remélni tudjuk, hogy a 260 oldalnyi terjedelembe megfelelő arányban tudta belesűríteni az írónő egy romantikus könyv kötelező kellékeit, vagyis a nagy találkozást, a fújunk egymásra, de közben majd elepedünk szindrómát, a minden szép és jó képet kettéhasító problémát a nagy konfliktussal, ami mindig napvilágra lát, de tudjuk, hogy mindig boldog vége lesz. Általános recept, és aki szereti a műfajt az többnyire nem unja, mások meg kézbe se veszik, mert nem szeretik a lerágott csontot.

Személy szerint nem éreztem azt, hogy bármi is kimaradt volna, és a lapok gyors pergése sietette volna a lezárást. De ez lehet, hogy az elfogultságomból adódik, mivel a történet nagyon is megvett magának. Szó szerint imádtam minden sorát.

A kissé önbizalom-hiányos Jane Alcott a nagyvárosi szinglik táborát gyarapítja. Kissé belefáradt már a vakrandikba az olyan férfiakkal, akik heverőt tartanak a furgonjuk hátuljában.
Jane kettős életet él: nappal a belevaló Seattle Chinooks hokicsapatáról – elsősorban hírhedt kapusukról, Luc Martineau-ról – tudósít, éjszaka ír: álnéven „Cicamaca" botrányos kalandjait szövi… és indítja be minden férfiolvasó fantáziáját.

Amióta az eszét tudja, Luc megszállottan dolgozik a sikerért. Még csak az kéne, hogy egy éles nyelvű, tenyérbe mászó újságírónő vájkálni kezdjen a múltjában és feldúlja az életét! De amint a szürke kis nő lecseréli fekete ruháit egy lélegzetelállító vörös estélyire, Luc rájön, hogy Jane-ben több rejlik, mint az első látásra gondolta. Lehet, hogy itt az ideje kockáztatni. Lehet, hogy itt az ideje, hogy kiderüljön…

Teljesen más hangulatot kaptam, mint amilyen az első köteté volt. Itt igazán a hokis világban érezhettem magam, hiszen a sport, a meccsek és maguk a játékosok száz százalékosan a középpontba kerültek. Egy nagyon kicsi hasonlóságot fel is lehetne fedezni SEP Csak te kellesz! c. könyvével, de nem akarok senkit azzal elriasztani, hogy koppintásról lenne szó, hiszen más szereplők, más központi történet tárul elénk. Egyszerűen arról van szó, hogy Jane amint megkapta a sportújságíró állást és elkezdett utazgatni a csapattal a hoki elérhető közelségbe kerül az olvasó számára is, Jane-nek pedig valahogy meg kell próbálnia jól kijönni a fiúkkal, hogy legyen esélye az interjúk elkészítésére. Phillips Phoebe Somerville-e szintén megküzd a játékosai barátságáért, magáért a csapatért a meccsek alatt.

Jane nagyon szimpatikus szereplő volt, bár szürkeségével nem tudnék azonosulni, hiszen jobban szeretem a színesebb ruhákat. Tetszett a Cicamica kalandjai erotikus történetek ötlete, főleg, hogy még az olvasó is bele tudott olvasni néhány részlet erejéig. Tetszett, hogy nem volt buta, sőt kitartó volt, akit hiába próbáltak kiközösíteni, szívatni, ugratni, mégsem adta fel.

Luc Martineau pedig a Chinooks kapusa, és olvasva a könyvet, már meg sem lepődök, miért nem találkoztam vele eddig. Luc, az előző kötetben megismert és mellékszereplőként fellépő Hugh Miner posztját foglalta el a kapus távozása után, aki már családjával boldogan éli életét. Nem volt annyira közönséges és kanos, mint John Kowalsky, sőt elég sokára ébredt rá, hogy a szürke kisegér újságíró igenis izgatja a fantáziáját, utána viszont elég érzéki hódításba kezdett.

Nagyon tetszett Luc és húga, Marie kapcsolatának bemutatása, szerintem ezáltal sokkal emberibb karakter lett a férfiból. Néha kicsit tuskó volt, sőt talán még butuskának is nevezném olykor-olykor a félelmei miatt, de határozottan a szívemhez nőtt a fickó.

Mellékszálról most nemigen beszélhetünk, mivel annyira követhettük nyomon Darby csajozását, mintha nem is lett volna, viszont a pasit attól még egész megkedveltem.

Szóval én imádtam olvasni. Kellően volt érzéki és romantikus, a sok sport nálam betalált, a babonás sportolók, a szerencsehozó rituálék mindig megnevettettek. 

Amit azonban nem tudok, hogy az eredeti tervekben szerepelt-e így, vagy az első kötet (Jégbe zárt szívek) eladási mutatói szülte következmény, hogy a tavaly új névként felbukkanó írónő hokis sorozatából évi egy kötetet kapunk. Azt látom, hogy az Athenaeum kiadó nem szokta ontani magából a könyveket, de az én szívem bizony vérzik, ha ilyen kicsi adagokban olvashatom a további könyveit, mert bizony nálam a kedvencek között van a helye. 

5 pont

A sorozat további kötetei:
1. Jégbe zárt szívek tovább